A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: T.) – az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés bővítéséről szóló 1732/2014. (XII. 12.) Korm. határozatnak eleget téve – kibővítésre került az iskoláskor előtti intézményrendszerben, így tehát óvodánkban is az  ingyenesen étkezők köre.

 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 2015. szeptember 1-jétől hatályos módosítása értelmében a bölcsődében és az óvodában az ingyenes étkeztetésre való jogosultság kiterjed a következőkre:

 
 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek
 3 vagy több gyermeket nevelő családok gyermekei,
 tartósan beteg és fogyatékos gyermekek, vagy a családban tartós beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek
 azon szülők gyermekeire, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át (2022-ben ez nettó 200.564,--Ft-ot).
 
A Gyvt. úgy rendelkezik, hogy az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítása a jövedelmi helyzet okán a szülőnek a jövedelméről való önbevallásán (nyilatkozatán) alapul. A Gyvt. 2015. szeptember 1-jétől hatályos 151. § (5b) bekezdése rögzíti továbbá, hogy az ingyenes vagy kedvezményes étkezés jogosultsági feltételeinek fennállását a Gytr.-ben foglaltak szerint kell igazolni. Jelen előterjesztés ezért a Gytr. módosításával meghatározza annak a szülői nyilatkozatnak a formanyomtatványát, amellyel a szülő a bölcsődébe, óvodába járó gyermeke után az ingyenes étkezést igénybe veheti. A szülőnek a nyilatkozatban meg kell jelölnie, hogy mely jogcímen kéri az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetést: a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, tartósan beteg vagy fogyatékos, a családban tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, a családban három vagy több gyermeket nevelnek, a gyermeket nevelésbe vették, vagy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 130%-át, 200.564,--Ft
 
Kinek a jövedelmét kell figyelembe venni? Ki minősül családtagnak?
Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:
szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
a 18 éven aluli gyermeket,
a 25 évesnél fiatalabb, nappalin tanuló gyermeket (akár középfokú, akár felsőoktatási intézményben tanul),
életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket,
a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
Mi számít jövedelemnek? Milyen jövedelmekkel kell számolni?
munkaviszonyból származó (nettó) jövedelem, táppénz,
vállalkozásból származó jövedelem (ide értve az őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységet),
nyugellátás, nyugdíjszerű ellátások,
a gyermek ellátásához kapcsolódó jövedelmek: CSED, GYED, GYES, GYET, családi pótlék, kapott gyermektartásdíj, árvaellátás,
rendszeres pénzbeli ellátások, pl: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás,
egyéb jövedelem: pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, bérbeadásból származó jövedelem

Kérjük a Tisztelt Szülőket, hogy a gyermekvédelmi, illetve hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról szóló határozat lejárati idejét kövessék figyelemmel, és az új dokumentum másolatát a hosszabbítást követően juttassák el részünkre!

A fenti árak a 27%-os ÁFA-t nem tartalmazzák!
 

Böhönye-valamint Szenyér Község Önkormányzata külön rendeletben meghatározott mérték erejéig támogatja a családokat az étkezési térítési díj fizetés tekintetében.